Liszt

Bánkúti búzát, ami negyedszázadon át a legjobb volt hazánkban, s amit még 1960-ban is a vetésterület 65%-án termesztettek. A nemesítője Baross László volt, aki 1906-ban kezdett nemesíteni Bánkúton, a nevéhez fűződő B-1201 fajta pedig 1933-ban a kanadai Regina városában tartott búza világkiállításon I. díjat nyert. Utóbbinak 1970-től szűnt meg hazai termesztése, amikor a kombájnozásnál már nehézséget jelentett a magasra nőtt és elhajló kalászosok betakarítása.

Bánkúti búzát, ami negyedszázadon át a legjobb volt hazánkban, s amit még 1960-ban is a vetésterület 65%-án termesztettek. A nemesítője Baross László volt, aki 1906-ban kezdett nemesíteni Bánkúton, a nevéhez fűződő B-1201 fajta pedig 1933-ban a kanadai Regina városában tartott búza világkiállításon I. díjat nyert. Utóbbinak 1970-től szűnt meg hazai termesztése, amikor a kombájnozásnál már nehézséget jelentett a magasra nőtt és elhajló kalászosok betakarítása.

...

A lenmag hidegen sajtolását követően a fenn maradó anyagot finomra őrlik. Így készül a lenmagliszt, melyet a magas rost és lignan tartalma mellett kiváló beltartalmi értéke teszi különlegessé. Ez az őrlemény gazdag káliumban, magnéziumban, foszforban, kalciumban, élelmi rostokban és nyálkaanyagokban. A lenmagliszt magas fehérjetartalma (33-36%°) és alacsony szénhidrát- és zsírtartalma miatt kiválóan beépíthető fogyókúrába, paleo étrendbe, Atkins-diétába. Hő kezelt (sütött-főzött) ételekben is jól felhasználható, tojás helyett alkalmazható „kötőanyag”. A gyártás során a lenmag feltáródik, így az őrlemény anyagai jól hasznosulnak a szervezetben.  Élelmi rost tartalma amely szintén magas (9-10%) a bélrendszer és keringés védelmét, a nyálkahártyák óvását valamint a vércukorszint egyensúlyban tartását is támogatja. Kiemelt élettani szerepe miatt a magas rosttartalmú lenmagliszt ajánlható „ér- és bélvédő” kenyerek, magasabb protein-, nyomelem- és rosttartalmú pékáruk, pástétomok, fasírtok otthoni készítéséhez illetve levesekbe, főzelékekbe, készételekbe, pépes állagú élelmi anyagokhoz keverve. Felhasználható szív- és érrendszeri problémákkal, bél- és ízületi betegek, cukorbetegek, székrekedéssel, aranyérrel és légzőszervi problémákkal küzdők, fogyni vágyók diétájába. A liszt egy részének helyettesítése lenmagliszttel növeli a pékáru rost-, vitamin-, ásványi anyag- és fehérjetartalmát, miközben csökkenti kalóriaértékét és szénhidrát tartalmát. A lenmaglisztet fitoösztrogén- (lignan-) tartalma is különlegessé teszi. A lignanok a produktív korban lévő nők esetében elősegítik a peteérést, a változó korhoz közeledő nőknél pedig csökkenthetik a menopauza kellemetlen tüneteit, mint például a rendszertelen ciklust, a mellben kialakuló cisztákat és a hormonális ingadozásnak köszönhető hangulatváltozást.

A szezámmag hétszer annyi kálciumot tartalmaz, mint a tehéntej! Tejmentes étkezésben az egyik legjobb kálcium pótló. A szezámmagliszt a hidegen préselt szezámmag őrleménye. Fehérjeértéke a többi olajos magvakhoz képest is kiemelkedő. A zsírtalanított magőrlemények közül a szezámmaglisztnek van a legmagasabb zsír tartalma. Segíti az időskori vagy változókori csontritkulás megelőzését, ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, várandós anyukáknak a megnövekedett kalcium igény fedezésére. Cukorbetegek, szív- és érrendszeri problémákkal küzdők is bátran fogyaszthatják. Mivel nagy mennyiségű folyadék és zsiradék felvételére képes, sütés mellet alkalmas az ételek sűrítésére is. Sütéshez érdemes más gluténmentes liszttel keverni. Ha teljesen gluténmentesen süt, adjon a receptben szereplőhöz eggyel több tojást, hogy elkerülje a péksütemény vagy kenyér túlzott morzsálódását. A szezámmagliszt hozzáadásával megnövelheti a pékáru fehérje-, vitamin-, rost és ásványi anyag tartalmát, csökkenti viszont a kalória- és szénhidráttartalmát. Főleg lepényeket, kenyeret, muffint és süteményt készíthet belőle, de alkalmas vajas- gyümölcsös kásák készítésére, zöldségek, húsok panírozására is. Alkalmazza levesekbe, főzelékekbe, készételbe, pépesített állagú élelmi anyagokhoz keverve a beltartalmi érték fokozása érdekében.

A zsírszegényített tökmagőrlemény – tökmagliszt – fehérjetartalma (54-56%) kiemelkedő, szénhidrát tartalma alacsony, ezáltal jobban beépíthető fogyókúrázók és cukorbetegek diétájába is. Számos ásványi anyagot és nyomelemet is nagyobb mennyiségben hordoz – magnéziumot, káliumot, mangánt, rezet és cinket-, ami miatt a tökmagliszt koncentrált ásványi anyag forrásnak, általános preventív élelmiszernek számít. Vegetáriánus étrendben húspótlóként használják, igen hatékony komplettáló, kiegészítő élelmiszer. Érdemes kipróbálni sütéshez a tökmaglisztet! Mind édes, mind sós süteményhez is harmonizál íze. Hagyományos ételek készítésénél részben vagy egészben kiváltható a búzaliszt vele. Pékáruba és kenyérbe is kiváló. Jó alternatíva azoknak akik érzékenyek a diófélékre és emiatt nem ehetnek mandula-,  dió-, és gesztenyelisztből készült ételeket sem. Sütéshez keverhető más gluténmentes liszttel is. Rántott hús panírozásához is tökéletes amennyiben a kisütése nem forró olajban, hanem sütőben és tepsiben történik.

A sötét rozsliszt hasznos B és E-vitamin, valamint vas, réz, cink és rostforrás. A rozs kenyérben történő felhasználása leginkább a német fekete kenyérre jellemző. Az egészséges táplálkozás követői és a savanykás ízvilág kedvelői is előszeretettel fogyasztják a rozskenyeret. Tápértéke sokkal jobb, mert egy szelet rozskenyér 2-3 szelet fehér kenyér tápértékének felel meg. Fogyasztása egészséges, nagyon gyorsan jóllakottság érzetet ad, hosszú órákon át biztosítja az energiát szervezetünk számára. Gyakori fogyasztása kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkenti a koleszterinszintet és segít a székrekedés, valamint aranyeres panaszok esetén is. Kenyéren kívül sütemények, kekszek, mézesek készítésére használják. Mesterséges anyagokat nem tartalmaz.

Az alakor vagy egyszemű búza (Triticum monococcum) egy diploid faj, az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza. Az alakorból kiváló minőségű liszt készíthető, amely sárgás színezetű. Az alakor lizin-, mikroelem- és esszenciális aminosav-tartalma igen magas, szénhidrát-tartalma alacsony. Több növényi zsírt, foszfort, nátriumot, béta-karotint és piridoxint tartalmaz, mint a modern búzák. Ideális gabona a modern „reformkonyhához”. Az alakor liszttel készített étel könnyen emészthető. Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és kenyeret sütnek belőle; az így sütött kenyér íze a Svájcban divatos „dióskenyérre” hasonlít. Sok helyen azonban inkább rizshez hasonlóan főzik, vagy kását készítenek belőle, mivel kenyérkészítésre kevéssé alkalmas.

Bánkúti búzát, ami negyedszázadon át a legjobb volt hazánkban, s amit még 1960-ban is a vetésterület 65%-án termesztettek. A nemesítője Baross László volt, aki 1906-ban kezdett nemesíteni Bánkúton, a nevéhez fűződő B-1201 fajta pedig 1933-ban a kanadai Regina városában tartott búza világkiállításon I. díjat nyert. Utóbbinak 1970-től szűnt meg hazai termesztése, amikor a kombájnozásnál már nehézséget jelentett a magasra nőtt és elhajló kalászosok betakarítása.

A rozs a búza után a legfontosabb gabonafélénk. A rozslisztet (pl. RL 60; RL 90; RL 125; RL 190) leginkább kenyérsütéshez használják. Vitalizáló, immunerősítő hatású, növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban. A rozs sikértartalma jóval kisebb a búzáénál, ezért a rozsliszttel, rozslisztből készült kenyér tömörebb és sötétebb a tisztán búzalisztből készülteknél.

A közönséges búzához képest a tönkölybúza (pl. TBL 70; TBL 300) fehérjetartalma hatszor magasabb. Az emberi szervezet számára sokkal jobban hasznosítható fehérjéket tartalmaz, aminosav-összetétele kiváló. A tönköly értékeit tovább növeli a közönséges búzához viszonyított magas ásványianyag-tartalma és változatos vitamin-összetétele is.